A P/E mutató azt fejezi ki, hogy az egy részvényre jutó éves nyereség hányszorosát kell kifizetni a részvényért cserébe.
A hazai tőzsdén több részvény P/E értékeltségi mutatója 4-5 körüli szinten áll és szép osztalékot fizet, ennek egyik legjobb példája a MOL, amelynek árfolyama 2800-3150 között ingadozott az utóbbi egy évben és 275Ft osztalékot fizetett ki részvényeseinek. Emellett ciklusnak megfelelően árfolyamnyereséggel is számolhatunk.
Vegyük alapul XmFt befektetését, amelynek során az osztalékrészvényt hasonlítjuk össze az ingatlannal.
Egy 10mFt értékű ingatlant 50eFt körüli havi bérleti díjon lehet kiadni, ennek megfelelően az éves hozam 600eFt amelyből felújítási költségeket is le kell vonni emellett hivatalosan adózni kell ami ezáltal 5% körüli megtérülést jelent.
Ezzel szemben ha 10m-ból veszünk 3440db MOL részvényt akkor ebből 948eFt osztalékra vagyunk jogosultak ha TBSZ számlán tartjuk, ha nem akkor ennek 85%-ra.
A téma kapcsán arról is érdemes beszélni, hogy ingatlannal nyilván el lehet érni magasabb hozamot is abban az esetben ha rövidtávú napi díjas kiadási tevékenységet végzünk amelynek eredménye a jóval magasabb megtérülés.
Azonban ha abból a nézőpontból közelítjük meg a kérdéskört hogy a passzív jövedelem kategóriájába melyik felel meg leginkább akkor egyértelműen az osztalék a helyes döntés.
Az ingatlan egy elég tág kategória, azon belül a termelő tevékenységet folytató ingatlanok érnek a legtöbbet a hasznosságuk miatt, a termőföld és a bányák a legjobb ingatlanok közé tartoznak főleg ha kiváló vállalatok hasznosítják őket.
Az indexalapok teljesítenek a legjobban az utóbbi 1-1.5 évszázadban, az index elemei mindig cserélődnek a vállalatok versenyképességének megfelelően, így már régen nem acélipari bányász gépészeti és vasúti társaságok alkotják a Dow Jones indexet.
A világgazdaság értéke és mérete a globális technológiai fejlődésnek köszönhetően fokozatosan növekszik, a GDP-t tehát gazdasági termelést a vállalatok állítják elő amelyek közül számos megmérettetik a tőkepiacokon amelyek folyamatosan nőnek ezt a tény a különböző részvényindexek mutatják.
A fundamentális elemzés az értékek megállapításáról, az
azokat meghatározó tényezők feltárásáról, kalkulálásáról szól. Ennek kapcsán
fontos megemlíteni, hogy a tőkepiaci befektetések területén jellemzően
háromféle értékről van szó. Ezek közül az egyik a piaci érték amely maga az
aktuális piaci árfolyam, a második a könyv szerinti érték, amely a BVPS, tehát
egy részvényre jutó saját tőke értéke, míg a harmadik a belső érték. Ez
utóbbinak a meghatározása a legkomplikáltabb, hiszen ez a vállalat jövőbeli
pénzáramainak diszkontált jelenértékét jelenti, tehát annak eredménytermelő
képességére fókuszál.
„Alapvetően a részvények árfolyammozgását a vállalat jövőbeli pénzárama határozza meg, vagyis a kérdés mindig az, hogy a jövőben milyen fundamentuma lesz a vállalatnak és ez milyen mértékben növeli a részvények értékét. Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, azt kell figyelembe venni, hogy a ciklikusságot leszámítva a világ folyamatosan növekvő pályán halad, amit a részvények árfolyamai értelemszerűen lekövetnek. A világűr folyamatos tágulásával lehetne képletesen jellemezni a világgazdaság változását is. Ez a folyamatos növekedés azonban vállalati szinten kezdődik, vagyis azokból a mikro szintű fundamentumokból, ami a jövőbeli várakozásokból táplálkozik. A növekedési hajlamot alapvetően a piacgazdaság alapjai biztosítják, ami már évszázadok óta uralja a főbb gazdasági területeket. Pontosan ezért ez egy pozitív spirál, vagyis a pozitív egyéni várakozások keresletet támasztanak, ami végső soron növeli a vállalati profitot és így a vállalat részvényeinek árfolyamát. Hogy hol van ennek a vége? Talán ott, ahol a világ vége, de ami még fontosabb, hogy a növekedési kényszer alapvetően állandó. Ebből nem következik más, mint ami közel 100 éve történik a részvénypiacokon. Hosszú távon hihetetlen emelkedés.”
Osztalékból szabadon - Mielőtt belevágunk... (6/6)
https://www.youtube.com/watch?v=0YyBa1DW6js
